Még 51 nap és megyek haza. Jócskán túl vagyunk a felén és még annyi minden van hátra. Őszintén szólva sok mindent összecsomagolnék és elvinnék innen haza. Gondolkoztam ezen és lehet, hogy furcsa, de nincs kifejezetten honvágyam. A családom és a barátaim hiányoznak nagyon és várom már a karácsonyt meg a szilvesztert veletek. A fenyőfavásárlást, meg a készülődést, az indokolatlan mennyiségű süti sütést és még azt is, hogy száz felé kell majd szakadni, hogy mindenkihez eljussunk. :) Viszont nem érzem magam idegennek itt sem, hamar megszoktam és minden ismerős már. Egyébként ez biztosan azért is van, mert sokat skypeolok, és nem érzem úgy, hogy különösebben kiszakadtam volna otthonról. Nem ugyanaz, de sokat számít, hogy mindent meg tudok beszélni valakivel.
Persze unatkozni sincs időm, mert mindig van valami. Olyan sok dolog történt eddig és még mindig rengeteg tervünk van. Például Lappföldre is szeretnénk menni novemberben, meg hoki meccsre is, és egy rakás koncertre. Nem mindenre tudok menni, amire szeretnék. Itt túl nagy a kísértés, annyi jó program van, de mindent nem lehet sajnos.
A héten megvolt az első vizsgám. Talán túlkészültem magam egy kicsit, mert nem tudtam mennyire lesz nehéz, és kiderült, hogy egyáltalán nem volt az. Az eredményt még nem tudom, de gondolom hamarosan kiderül, akkor majd megírom. Egyébként nagyon jó fejek voltak a vizsgán. megkérdeztem a nénit, hogy mit hogyan, és minden elmagyarázott szépen. Ez egy "General exam" volt, tehát sok ember jött és nem mindenki ugyanabból vizsgázott. A feladatokat névre szóló borítékokban osztották ki. 14.00-18.00-ig tartott, de én egy óra alatt készen voltam. Csak öt definíciót és egy esszét kellett írnom.
Rögtön utána indultunk Stockholmba. Kiderült, hogy annyira nem is kellett volna aggódnom a korhatár miatt, mert csak az egyikünk személyiét kérték el, én odaadtam, de meg sem nézték, mikor születtem. A pici, ablaktalan kabinunk a hajó legalján volt, az autók alatt, ami kicsit félelmetes volt, viszont csak 10 euró volt az út, nem panaszkodom. :D Amúgy teljesen korrekt kabin volt, nem volt vele gondunk. Ez is egy hatalmas hajó volt, mint az, amelyikkel Tallinnba mentünk. Mindenféle party helyekkel, éttermekkel, bolttal, lelkesen barátkozós, buta magyar kamionosokkal. Odafelé éjfél körül elég rosszul lettem, adtak ugyan gyógyszert az infó pultnál, de sajnos nem volt ideje hatni. :)
Stockholmban 6 óránk volt, ami alatt tulajdonképpen elég sok mindent meg tudtunk nézni. Ez köszönhető annak is, hogy Kriszti egyik barátnője nemrég költözött oda, így ő volt idegenvezetőnk. Nagyon szép város! Persze Helsinkinél sokkal nagyobb, más a hangulata is, sok szűk, macskaköves utca van és nagyon szép, régi épületek. Árban Helsinkihez hasonló. A fontosabb helyeket megnéztünk, láttuk az őrségváltást is, ettünk sütit, elfáradtunk.
Visszafelé nem volt gond, voltunk két koncertféleségen is a hajón és vettünk egy-két dolgot a tax-free shopban.
Stockholm legkeskenyebb utcája
Itt eredetileg a hajókat akartam lefotózni, de így sem rossz :)
Systema Naturae, 1735 - never forget :D
Máté, csak hogy tudd, hová kell majd jönnöd :)
Ilyet például nem vettünk, pedig csak 10 euró volt
Valhalla & Beer
Péntek reggel értünk haza, egész nap zombi voltam, úgyhogy az esti buli kimaradt. Tegnap azért elmentünk egy csendes, finn buliba Kamppiban, Réka-Anna kolijában, aztán egy kicsit a Bäkkäribe is. Ja és főztem is.
Ma feliratkoztam pár órára az Unisportban, mert egyébként mindig csak a konditerembe járok. Kíváncsi vagyok milyenek lesznek. Aztán lassan jön a következő vizsgám: kognitív pszichológia, november 20-án. Holnap ki is veszek hozzá a könyvet a könyvtárból, az már valami. :D
Hét közben mindig eszembe jut valami jó zene, amit majd meg akarok osztani a következő posztban, ilyenkor pedig sosem jut eszembe. (firefox előzmények) Megvan!
Erről maradtam le péntek este. :(
